„Hihetetlenül mély és szerteágazó tudatlanságot árulhatott el, ha kettest kapott. Rédei tanár úr egy nagyon pontos és precíz ember, de ha a legkisebb fénysugarat látta volna pislákolni a sötétség mélyén, alighanem megadta volna a hármast.”

Szigorlat utáni anekdotázás

Istentelen régen ez az első vizsgaidőszakom, ami kifejezetten és meghatározó jelleggel a tanulásról szól. Pedig, mondjuk a vizsgák számát tekintve, nem is ez volt a legsűrűbb, de idén egyszerűen nem tudtam tőle szabadulni. Érdekes módon mintha valahogy mások is így lettek volna ezzel, Arwen sorsdöntő küzdelemre indult analízis-ügyben, még Kedves Vizeli Andrást is hallottam, hogy tanult. Rettenetes.

Na de az eredmény megvan. Elsőre – a szakon ez nem olyan magától értetődő – megugrottam a Nagy Hatost, sőt, FSZI-nél, kedvenc tanáromnál még villantanom is sikerült egyet; állítólag a nála leadott feleletem az egyik legjobb volt a félévben. Tekintettel azonban arra, hogy a Fehér M. féle nekifutás éppen csak mérhető eredményt hozott, ezért be kellett érnem egy hármassal. Beértem.

Valamikor mintha Cal is hívott volna filmet nézni, de a konkrét emlékek a múlt ködös homályába vésznek.

Megvolt az utolsó szigorlatom is, amely, ellentétben az előzővel, javarészt a védésről szólt, és amely, ellentétben az előzővel, fenomenális sikerrel zárult. Sikerült olyan témát sem választanom, amellyel még a két vizsgáztató – köztük Mary Joe, a szakdolgozati témavezetőm – sem voltak tisztában, így valódi vita folyt valódi filozófusok és egy félfilozófus között. A végén sikerült kompromisszumra jutnunk, és én visszanyertem azon meggyőződésemet, hogy a filozófia gyönyörű.

Van új fényképezőgépem, egy FujiFilm FinePix S5500, amit amerikaiul FujiFilm FinePix S5100-nak neveznek az elmés marketingesek. Fantasztikus, mi mindent be lehet vele állítani, szerintem ez már a Nalyo-féle kreatívdíjat is megugraná. Már alig várom, hogy valami igazán éles helyzetben is kipróbálhassam; eddig csak tinglitangli családi fotókat csináltam vele. Az eddigi gépemet pedig kölcsönadtam édesanyámnak.

Felfedeztem magamnak a Photosig-et; ha most kellene választanom, biztosan ezt választanám először a fotozz helyett. Bár ott is sokat lehet tanulni, itt sokkal nagyobb a usergárda, egészen más a rendszer is; ezek mind nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az a nagyképű, arrogáns elitizmus teljesen háttérbe szoruljon. Ha olyan helyet keres valaki, ahová viszonylag sok képet szeretne feltölteni, amire tippeket akar látni, válassza ezt a helyet, főleg, ha tud angolul.