Mindig tedd meg józanon, amit részegen megígértél! Ez majd megtanít arra, hogy befogd a pofád.

Ernest Hemingway

Tegnap névnapi bulim volt, berúgtam, mint egy disznó, és túlcurryztem a kaját. Sebaj, a Tabut elég fölényesen nyertük, bár Calék azért végül a küszöb alatt bezsákoltak egy győzelmet. (Na jó. Valójában persze nyerhettek volna többet is, de a végén mindig elég jól ráhajráztunk.) Legközelebb, asszem, megmaradok az alkohol-freeb verziónál, ott valahogy nem égek a végére, mint a Reichstag. Mindegy, ha jól számolom, életemben most rúgtam be először, bár édesanyám szerint nyilván ez is túlzás.

Ma reggel lapindító volt, másnaposan kábé olyan érzés volt, mintha leprásan kellett volna tangóznom. Végül lement valahogy, végrehajtottam egy háromnegyed órás „tanuljuk meg a helyünket a világegyetemben”-gyakorlatot, aztán elindultam tanulni. Fél óra múlva már otthon is voltam, belelapoztam az ajándékba kapott Tarantino-könyvbe, aztán aludtam egy sort. Késő délután húztam Gáborkáékhoz csiponyákozni, meg kaptam egy régi-új monitort. Kábé mostanra sikerült behoznom magam fizikailag-lelkileg.

Ja, ma a pénztárcámat vesztettem el. Végül persze ezt is megtaláltam, de most már elegem van abból, hogy a fél életem egyfolytában vad kereséssel telik.