Tudjátok, milyen éjfélkor az exfőnökötökkel arról vitatkozni, hogy egy reprezentációs CD-n könnyen elérhetőek-e a menüpontok? Próbáljátok ki feltétlenül…

Tegnap édesanyám elvitt a Kiskakukk étterembe. Édesanyámmal mindig nagy muri vendéglőbe menni; nem hozhatják olyan hamar a kaját, hogy ne türelmetlenkedne (most kb. harminc másodperccel sikerült megelőznie a levest), mindent kifogásol, de csak nekem, a pincéreknek sose. Én mindenesetre teleettem magam harcsapaprikással (+túrós csusza), előtte meg ettem isteni húslevest sok boldogsághormonnal, még késő délután is alig tudtam mozogni.

Felugrottunk Yodához is, egész jól volt, most gyógyult ki az influenza-védőoltásából. Minden évben beoltják, de szegény már olyan öreg, hogy magától az oltástól kap full influenzát; megfogadta, hogy ilyet soha többet. Mondjuk ahhoz képest, hogy milyen idős, döbbenetesen jól bírja a maga által kidolgozott gyógykúrát: ha rosszul van, bevesz mindent, ami van otthon. Ilyenkor persze a bacilusok iszkolnak, ha tudnak.

Belekezdtem életem első független újságíró-projektjébe. Marha kíváncsi vagyok, lesz-e belőle valami mert még sose tudott semmi ennyire felpiszkálni.

Talán többen is olvastátok az Iskolabusszal Amerikában című könyvet, amit egy akkor (a hivatalos változat szerint) egy 13 éves srác írt, aki a családjával töltött két évet Amerikában. Akkoriban az én ismeretségi körömben elég nagy sláger volt, pedig semmi különös, csak leírja, hogy milyen általános iskolásnak lenni odakint. Akkor persze még Amerika sokkal messzebb volt Magyarországtól, mint mostanában – ma már ez aligha lehetne ekkora sláger.

Mostanában elég sokat jutott eszembe ez a könyv, úgyhogy amikor megtaláltam Kun-szun Lungnál, haza is hoztam, pedig asszem ez inkább a Kölöké. Elolvastam, elég fura érzés volt, de a legérdekesebb az volt, hogy milyen jól volt megírva. Szerkezete van, a történetek kerek egészek, általában egészen elfogadható slusszpoénnal; nincs benne a kelleténél több lazaság, de mégis van benne valami fiatalos – érdekes lenne tudni, volt-e mögötte kiadói szerkesztés. Vagy hogy a srác mit gondol ma a könyvéről.

Elhatároztam, hogy kinyomozom. Az első lépéseket már megtettem, kíváncsi vagyok, lesz-e erdeménye.