Zenéről és ebédekről

Trychydts | | | 2010., január 19., 22:48 | | |

Nemrég linkeltem nektek Eva Cassidyt, erre kiderült, hogy a múltkor édesanyámmal őt hallgattuk végig kétszer édesanyámmal, miközben bútort szereltünk. Édesanyámnak ugyanis a közelmúltban igen jelentős bútorszerelnivalója akadt, amiben jelentősebb szerepem volt a szokottnál. Bútort szerelni amúgy ritkán nagy buli, most is sikerült eljutnom arra a pontra, amikor tudtam, hogy ezekből az alkatrészekből fizikai képtelenség összerakni egy kihúzhatós kanapét, ugyanakkor persze azt is tudtam, hogy nincs igazam. Végül persze minden megoldódott.

Kathy megint bejár hozzám ebédelni. Újabban elég sok szabadnapja van, és ilyenkor előfordul, hogy bejön. Ez igazán remek dolog; köztudomású, hogy a hivatalnokok napjának fénypontja amúgy is az ebéd, de ez duplán igaz, ha azt a menyasszonyunkkal költhetjük el. Utána kávézunk is és lassanként a kollégáimnak is bemutatom.

Új playlistet raktam magamnak össze utazáshoz — ezekre a zenékre szoktam kalandot tervezni. Most benne van a Grand Duel, de az a rész is a Kill Billből, amikor Beatrix Kiddo motorossisakban a fején elmondja Sophie-nak, hogy miért hagyta meg az életét. Nekem ez az egyik kedvenc jelenetem a két filmből. Remekül van megkomponálva, és Uma Thurman is a legeslegjobbat hozza magából. Ez a halk, erőltetett nyugalmú suttogás az, amiben a legeslegjobb.

As I said before I’ll allow you to keep your wicked life for two reasons.

And the second reason is… So you can tell him, in person, everything that happened here tonight. I want him to witness the extent of my mercy by witnessing your deformed body. I want you to tell him all the information you’ve just told me.
I want him to know, what I know. I want him to know, I want him to know. And I want them all to know… They’ll all soon be… As dead… As O-Ren…