Hiába tettem bele új elemet, ez a gép már nem kattog tovább. A zoomjának annyi, javíttatni pedig már nyilván nem éri meg. Mondjuk azt gondolom, frankón megérte az árát, több, mint 20.000 képet csináltam vele, ez volt az első digitális fényképezőgépem. Ezzel szoktam rá a fényképezésre, ezzel tudtam először szabadon kísérletezgetni, a megfelelő látásmódot megtalálni. Kicsit bumfordi volt, a funkciók száma sem verte az eget, de a célnak teljesen megfelelt. Édesanyám hozta nekem Amerikából és egyszerűen imádtam anno. Akik ismertek akkoriban, nyilván emlékeznek rá, hogy gyakorlatilag hozzá voltam nőve.

Azt hiszem, ennek a gépnek köszönhetem, hogy megtanultam: kezdő/a fényképezés iránt annyira nem érdeklődő embereknek teljesen felesleges túlságosan sokat tudó fényképezőgépeket venni. Az ilyen kis kompaktok sokkal jobban kitalálják a gondolatunkat, mint amennyire egy sokfunkciós gép — és olcsóbb is, kevesebb helyet foglal, elállítani is nehezebb.

Persze megtartom emlékbe, hátha pár év múlva a fényképezőgépmechanika-szerelés lesz a hobbim.