Újra itt az Elektor Kalandor!

No nem mintha tudnám, ki az az Elektor Kalandor, de a Kölök ötös diplomamunkájának emlékére most muszáj volt ezzel indítanom.

Voltam nőnapi bulin a Tündérklánban. Egy egész fahéj kis bulicska volt, mondjuk a magamfajta vénemberek időbeosztásához képest egy kicsit későn kezdődött a rendezvény: nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy este tízre járjak buliba. Nem is értem oda, csak tizenegyre, mert előtte megnéztem a Syrianát Mr. és Mrs. Baluval. Nem volt egy nagy durranás, viszont kétszer is sikerült halálra rémisztenem kedvenc álompáromat, szóval valami kis szórakozás azért jutott kora estére is.

Visszatérve a bulihoz, kicsit mutogattam a pofámat a Tündérklán elöljáróinak, kicsit dumálgattam, megittam négy Coronitát, aztán húzás hazafelé — hogy aztán a másnap hajnal már arccal egy kakós csigával találjon a Tündérklán főhadiszállásán.

Addig szundikáltam, amíg elfeletjettem lefotózni Zborát. Szerencsére rugalmasabb interjúalany, mint amilyen gyakorlatvezető volt, bár anno én is rá szavaztam a kiválóválasztáson, szóval ezt most nem szemrehányásként mondtam.

A változatosság kedvéért pénteken is korán keltem, szökkentem tanulmányi bizottság ülésre; utána egy kis traccsparti Rakkával, rektorjelölt-szívatás, és aztán ismét egy megmerítkezés a Nyúz szellemi fertőjében.

Ja, és a Kutyaszorítóbant is megnéztem, ha már Nice Guy Eddie-vel hozott össze a sors mostanában.