Múlt héten többször is visszatértem Rákospalotára, illetve Újpestre — remekül át lehet járni a két városrész között és ezt erősen ki is használtam. Gördeszkázásra mindkét hely tökéletes: sok a viszonylag jó állapotú járda és van egy csomó alternatív útvonal, amit lehet próbálgatni, ráadásul a város textúrája is nagyon változatos errefelé. Kicsit több, mint húsz éve gyakran megfordultam Újpesten, de akkor persze semmit nem érzékeltem abból, mi merre van.

Viszonylag kis erőfeszítéssel tudok így új helyekre jutni, és ezek a körök pont beleférnek abba a három órába, amit a reggeli munkakezdés előtt össze tudok kaparni magamnak. Igaz, ehhez adott esetben negyed ötkor kell kelnem, hogy ötkor ellökhessem magam a ház elől, de mindig úgy érzem, hogy megéri.

A Pólus centerhez is kinéztem egyik nap — ez sem volt különösebben messze, de mégiscsak egy szimbolikus jelentőségű hely az életemben — az első bevásárlóközpont volt Budapesten és nekem akkor még elérhetetlen messzinek tűnt; már csak azért is, mert fogalmam sem lett volna, merre induljak.

Az M3 felvezetőn, illetve a vasútvonalakon való átkelés jelenti ezeknek az utaknak a fő kihívását — bár általában nem nézem nagyon sokat, merre megyek, amíg el nem kell indulnom hazafelé, ezeket a kereszteződéseket mindig jó előre ki kell néznem és gondosan oda kell navigálnom — ami sajnos még mindig nem az erősségem.