Valójában 2020 augusztusában publikálom ezt ki, de nem akarom, hogy a tavalyi évem összefoglaló nélkül maradjon. Maga a szöveg amúgy megvolt, csak egy kicsit kellett fésülni rajta.

Az idei év a változásokról szólt, és ennek csak egy részét reméltem egy évvel ezelőtt.

Ismét állást váltottam, immáron a munkám nevében is főállású projektmenedzserként tolom az ipart. Mellesleg megszereztem a PMP-ACP tanúsítványomat is, több projektmenedzser-tanúsítványra pedig pillanatnyilag nincs szükségem. Az állásváltás azért már tavaly ilyenkor is benne volt a levegőben, végül jóval stresszesebb és kellemetlenebb lett az egész, mint ahogy szerettem volna, de végül sikerült.

Júliusban kb. egyik pillanatról a másikra elkezdtem zongorázni. Tizennégy éves korom óta nem zenélek, aztán rájöttem, hogy ahelyett, hogy a Dark Soulst gyakorolom, akár egy hangszert és megtanulhatnék — a zongora pedig család- és szomszédbarát, ráadásul egy döbbenetesen sokoldalú hangszer. Először egy Udemy-s tanfolyammal, az utóbbi hetekben pedig egyre inkább egy magántanárral haladok előre — egyelőre nagyon élvezem. Amióta megvan a hangszer, amikor Magyarországon voltam, minden nap gyakoroltam, és már azért eredménye is van. Azért ez egy maratoni út lesz — jövőre talán már nem tart heteking megtanulni egy két oldalas darabot.

Szintén óriási változás, hogy Nicoline végre ráérzett a belföldi nyaralások ízére — Szalonnára azt mondta, kb. annyit nyújtott neki, mint Tenerife, azóta pedig elsősorban belföldi utakban gondolkodunk (ezt az értékelőt is a Mecsekben írom). Ezzel végre remekül ki tudjuk használni a SZÉP-kártyánkat, és az utazás is egy sokkal barátságosabb élmény.

Bár nem szeretek főzni, még év elején megvettem a Só-zsír-sav-hőt, ami alapvetően változtatta meg, ahogy a főzésről gondolkodom. Sokkal jobban átlátom a főzés folyamatát, egymilliószor jobb salátákat készítek, és svégre rászántam magam az improvizálásra. Például az idei ünnepi menüt is impróztam, szigorúan csak a könyvben lefektetett elvekre figyelve, mégis remekül sikerült.

Az elmúlt három hónapban részben a zongorázás, részben más projektek miatt kb. semmi energiám nem maradt blogolni, ami néha pedig hiányzik. A hátralevő pár napban igyekszem majd végiggondolni, mit csinálhatnék másképpen.

Például az idei kedvenc filmemről sem, a Volt egyszer egy Hollywood-ról sem írtam még. Idén kedvenc podcastom is van, a Pod Save America egy apró, de fontos esemény minden szerdán és pénteken nekem. Olvasni nem annyira olvastam, vagy ha igen, inkább csak újraolvastam a régi dogokat, a Udemy-n viszont jó sok kurzust elvégeztem, a kedvenc legyen mondjuk a Comrehensive music Theory 1-2-3.

Az év végét ismét kettesben ünnepeljük Nicoline-nal, ezúttal vidéken. Kővágószőlős talán nem nyújt majd annyit, mint Tenerife, de azért majd igyekszünk.