Megint a borotválkozásról

Trychydts | | | 2017., szeptember 18., 23:49 | | |

Amióta elkezdtem, azóta nem is borotválkozom másképpen, csak shavette-el. Azóta after shave-ről áttértem a timsóra (sokkal jobbat tesz a bőrömnek és sokkal jobban segít az apró sebeknek), kipróbáltam másik zsilettpengét is, és rájöttem, hogy a Feather tényleg verhetetlen, a japánok a jelek szerint tényleg érzik a minőséget. Elkezdtem kifejetten borotvapamacshoz kifejlesztett borotvaszappant használni.

Azóta ha nem is borotválkozom gyakrabban, de olyankor viszont sokkal jobban élvezem. Kis mindfulness-gyakorlat lett ez nekem, afféle nyugtató szertartás. Oda kell figyelnem, hogy mit csinálok, tényleg tudni kell, hogy az arcom egyes részein melyik irányú mozdulatok a leghatékonyabbak, nem szabad kapkodni. Sokkal tovább tart így a borotválkozás, mint korábban (negyed óra alatt nem nagyon úszom meg a cuccok kikészítésétől kezdve az elpakolás végéig), de a zsilettpenge sokkal kellemesebben vág, mint bármi más, a borotvaszappan és utána a hideg víz tök jól felfrissíti az arcbőrömet.

Persze még mindig megvágom magam, bár a végén már nem vagyok úgy össze-vissza kaszabolva, mint amikor először próbálkoztam. Első alkalommal olyan volt, mintha valami tüskebokron másztam volna át — ezek most csak apróbb karcolások, amiket a timsó simán eltüntet.

De ami a legjobb, minden borotválkozáskor eszembe jut a Keserű méz borotválkozós jelenete. Ezt csináljátok utánam műanyag borotvával.