A siker

Trychydts | | | 2014., január 13., 12:20 | | |

– Mit eszünk, Matula bácsi?

– Kocsonyát. Amit a bográcsban hagytunk, megkocsonyásodik reggelre, és pirított
kenyérrel… – Matula csak széles mozdulattal jelezte, hogy ez körülbelül a teteje a
szakácskönyvekben található ínyencségeknek.

A pirított kenyérnek enyhe füstszaga volt, de a hús! A zsíros kocsonya!! A meleg kenyéren
olvadó lé!!! Ettek hangtalanul.

– Van még, Matula bácsi?

Matulának jólesett ez a ki nem mondott dicséret.
– Hát mit mondtam?

– Matula bácsi… erről nem is lehet beszélni! Nancsi néni elbúj ha tik Piri mamával együtt.

– Szó köztünk maradjon… – emelte fel az öreg bütykös ujját, jelezve, hogy ez olyan titok,
mint a fehérnép érzékenysége a főzési tudomány körül.

Halászlé terén valamikor a kilencvenes évek terén tettem fogadalmat, amikor Baján, a halászléünnep napján az egyik barátomnál halászlé került az asztalra, gyufatésztával. Akkor jöttem rá, hogy nekem nem kell a trutyi, nekem a finom, harmonikus lé kell, lágyan omló halhúsdarbokkal meg gyufatésztával. (Én magam nem tudnám olyan apokaliptikus víziókból vett ecsetvonásokkal felvázolni a „sűrítés” elleni érveket, ahogy azt Uj Péter tette.) Azóta is mindig örülök, ha sikerül valami egyértelműen finom, húsleveshatású dolgot kitermelni. Aztán időközben feltűnt nekem, hogy Matula bácsi sem trutymósít semmit se halászlevében a Tüskevárban.

Azt viszont csak ma tapasztaltam meg, hogy a halászlevem megkocsonyásodott. Most ettünk belőle harmadszor, de tegnap Nicoline-volt a melegítés-felelős; ma viszont én nyitottam fel a fazekat és láttam, hogy valóban összeállt a leves kocsonyává. Ilyesmire eddig még nem emlékszem; igaz, most egy pár dolgot máshogy is csináltam. Például most főztem a legkisebb lére a dolgot (általában a hatliteres lábast szoktam megtölteni, most meg csak a háromliterest, és talán tovább is főtt az alaplé, mint szoktam. Mindenesetre igazi sikerélmény nekem ez az új évre, amit talán az homályosít csak el valamelyest, hogy a levesbe szánt belsőségeket a főzés közbeni nagy takarítás közepette véletlenül kidobtam.