Az óváros rögtön megfogott, amint egyik reggel átléptünk a vastag kőfalon levő kapun, hogy zöldségeket és gyümölcsöt vegyünk a piacon. Egyszerűen nem tudtam ott elég időt eltölteni. Lenyűgözött a sokféle rétegben mindenütt ott levő történelem, a város sokszínűsége, de az is, hogy például a Budai Várral ellentétben mennyire él az óváros. Apró, kicsit lerobbant és olcsó kávézókat éppen úgy lehet találni, mint több utcán keresztül egymásra halomozódó gyorsétkezdéket vagy kétszemélyes fodrásszalonokat. A város egyes részein ugyanakkor, több száz éves, történelmi emlékhelyek és templomok mellett pedig teljesen hétköznapi panelházakban élnek látszólag nem is túl gazdag emberek.

A napelemente pedig tényleg varázslatos.