(Stanlisław Lem teljes science-fiction univerzuma,IV. kötet, Szukits Kiadó.)

A regény tulajdonképpen egy futurisztikus, intellektuális nyomozás története bizonyos rejtélyes nápolyi halálesetek nyomában — az áldozatok mindig egyedülálló, középkorú férfiak, idegenkezűség rendszerint nem merül fel, a tendencia ugyanakkor egyértelmű. A regény tematikája kicsit hasonlít A nyomozáséra, de hangnem annál sokkal oldottabb, a főszereplő pedig sokkal egzotikusabb — egy exkommandós tartalékos űrhajós, aki a Marsra ugyan nem mehetett fel, de mégis többre képes, mint egy átlagember.

Ahhoz képest, hogy milyen kevés a könyvben a tényleges akció, egy lebilincselően izgalmas könyvről van szó — egymást érik a meglepő fordulatok, új és új tények, elméletek merülnek fel, míg végül aztán egy szenzációsan csavaros befejezésben oldódik fel minden. Már ezért, a feloldódás ténye miatt sem egy tipikus Lem-regény: ugyanakkor értékeit tekintve nagyon is igaz minden, ami a sci-fi lengyel mesterét jellemezte. Széleskörű víziók, kiváló jellemábrázolás, jól megírt dialógusok és szórakoztató leírások — mindez egy feszes és jól kiszámított cselekményszövés szolgálatában.