Ismét Opera

Trychydts | | | 2009., szeptember 28., 11:19 | | |

Évekkel ezelőtt már rácuppantam egyszer az Operára — némileg rendhagyó módon nem is elsősorban a webböngészős szolgáltatások, hanem az abba integrált e-mail kliens miatt. Elég húzósak ugyanis az elvárásaim az ideális levelezőprogrammal kapcsolatban, és azt kell mondjam, a Thunderbird fölött már ugyancsak elszállt az idő vasfoga. Egyszerűen semmit nem tud, amit kellene neki tudnia; ott tartunk, hogy majdhogynem rosszabb, mint a Gmail webkliense. Erre akkor döbbentem rá, amikor elkezdtem netbookot használni, ahol elég természetesen adódik, hogy az ember, amire csak lehet, webes szolgáltatást használ. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy hovatovább az asztali gépen is rendszeresen betöltöm a gmail.com-ot, ha akarok valamit. Gondolom, e-mail klienst fejleszteni nem akkora buli, mint webböngészőt, ahol széttépik egymást a versenyzők.

Az Opera annak idején rengeteg intuitív lehetőséget adott, sajnos az IMAP-használata nem volt éppen valami atomstabil, szóval, ha nehéz szívvel is, de lemondtam róla. Most már leginkább POP3-at használok, a levelezésem is lényegesen leegyszerűsödött, na meg azóta eltelt három év, gondoltam,  itt az ideje megadni azt a bizonyos második esélyt. Egyelőre minden frankón működik, a többéves e-mail archívum importálásától kezdve a hihetetlenül jó keresési- és csoportosíthatósági funkciókig. Egyelőre remekül beválik, de még csak biztonsági üzemmódban használom — magyarul a Gmailre érkező leveleimet (minden levelem a Gmailre érkezik) az Operával és a Thunderbirddel is letölötöm, az archívum egyben tartása miatt, de persze csak az Operával olvasok. Szerintem legalább egy fél évet rászánok erre, mire rászánom magam a végleges váltásra.

Persze, ha már fut egy Opera, majd bolond leszek Firefox-szal böngészni. Persze állati furcsa megszokni egy másik kezelőfelületet, pláne, hogy az Operának nem csak kezelőfelülete, de filozófiája is van. Ugyanakkor igyekszem magam tartani a Mestertől hallott bölcsességre: azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az ember a legjobban szeret a Firefoxban, rendszerint már ezer éve implementálták az Operában is, egyszerűen csak meg kell találni. Szóval most már nem is tudom mióta először, de ismét böngészők helpjeit olvasgatom. Nb. egyáltalán nem feleslegesen, mert tényleg nem sikerült eddig olyan szolgáltatást találnom, amit kifejezetten szerettem és most le kéne róla mondanom. Sőt, egy-két olyan funkcióval is sikerült már megbarátkoznom, ami Firefoxban nincs, az én habitusomhoz viszont nagyon is közel áll — például a weboldalak összekapcsolása gyorsbillentyűkkel.

Mindenesetre, ha kiderülne, hogy végre van normális, egybe integrált e-mail és webkliens, messze megérné az átállással járó fáradságot.