Lazítunk

Trychydts | | | 2007., december 29., 3:35 | | |

Ki tudja, hányadszor vagyok már Kathyvel a farmon. Most éppen hó borít mindent — Kathy megkapta a fehér karácsonyát –, és a városba is csak hólánccal lehet bejutni.

Lazítunk. Nekem egy elég hajtós három hét, Kathynek egy szűk, formális szabadság nélkül töltött fél év áll a háta mögött, hát kifújjuk egy kicsit magunkat, én írok mindenfélét, Kathy netezget, későn kelünk, későn fekszünk, néha leruccanunk a tóra fotózgatni (ha éjjel, hát éjjel), játszunk a számítógépen, hulla a pelyhes fehér hó, terroristának lenni jaj de jó. D&D-zünk és hangosan olvasunk, filmeket nézünk és fürdünk a medence méretű kádban. Olvasok, ha már regényt kaptam karácsonyra. Meg pénztárcát, pizsamát Kathytől, fotós albumot Kun-Szun Lungtól, és társasjátékokat azoktól, akik tudják, hogy nálam nem buli a buli valami jó kis társasozás nélkül. A Leslie-Kölök vegyespáros által beszerzett darab igazi kis retróság, így Kathy is örülhet neki.

Gyorsvasúttal utaztam le, egy késő esti járatot elcsípve — velem szemben egy igazi bölcsész, vagy „bűcsész”, ahogy édesanyám mondaná, tökéletesen lila aggyal, kék szövetkabáttal, csenevész karokkal (én pakolom le-fel a táskáit), és enyhe, de azért átható korhadásszaggal. Eljátszom a gondololattal, hogy nekiajándékozom az édesanyám előtti Mázlis Sárkányban vásárolt, finoman gagyi-kategóriás, SATURN márkájú dezodoromat; végül inkább megtartom magamnak, kedvesen mosolygok, amikor búcsút int az állomáson.

A macskák még mindig enyhén leszedált szőrpárnák benyomását keltik, de azért aranyosak, kedvesen hemperegnek az ebédlőaszatalon, amíg falatozunk. Az ellátás igazán első osztályú, gombóckás karfiolleves, töltött csirke és paprika, saját sütésű kenyér, saját sütésű zserbó, saját keverésű egzo-lekvárral.

A szilvesztert is itt töltjük majd, legalább nem ismétlődik meg az a röhejes szerencsétlenkedés, amit tavaly nyomtunk le. Persze nem volt rossz tavaly sem, bár gondolom, édesanyám szívesen kihagyta volna, ahogy végigscannelünk három benzinkutat, egy normális film utáni reménytelen kutatásban. Végül persze a szokásos sorozatokat néztük. De idén minden másképp lesz, ha más nem jön össze, lemegyünk, és a tó jegén koccintunk.