Geebee ezúttal nem fikázza a kaját, ízlik neki minden, termel is rendesen, mondhatni ő a legjobban, pedig Kathy és én is elég éhesek vagyunk. Még szerencse, hogy van mit enni. Ha Kathy nem hív fel érdeklődve, hogy na, mit főzök a vendégünknek, akit a céges konferencia utolsó estéjén, tíz perc üveges szemekkel a semmibe bámulás után hívtunk meg, akkor alighanem pánikba estem volna egy pár percre. Mondjuk akkor Geebee most a Kölöktől kapott infrás melegszendvicssütőt csodálhatná, és zabálhatná a saját készítésű szendvicskölteményeinket, szóval nagy gáz akkor sem lenne. Én azért mégis jobban gondozva érzem a szakács-reputációmat ezen alamleves és tradicionális olasz bolognai által. És akkor még fagyi is van, szóval a bűvös három fogás is összejött.

Kíváncsi vagyok, lesz-e olyan idő, amikor én és Geebee találkozunk, és nem a Céges pletykák teszik majd ki a társalgás ötven százalékát. Még szerencse, hogy Kathy most elszerződött totál máshová, szerencse, hogy Balu és Calair mindig remek beszédtéma, szerencse, hogy az édesapja életében is lezárult egy korszak; így legalább van miről másról beszélni. Szerencse, hogy kiderül, hogy Geebee is remek hobbi-kibernetikus, mutat pár új parancsot Pufóka Y.G.L.O.O.-val, és Sammyt is átprogramozza nekünk egy kicsit.

Másnap reggel hatkor korán kelek, a fiatal DTP-operátor csak a takarót húzza a fejire, pedig ő fog munkába menni, nem én. Én csak tízórait készítek: májas ízesítésű algapástétom, szintetikus sonka, paradicsom, bagett, margarin. Szeletel, ken, karikáz, ragaszt, csomagol. Csao Dahling, húzzá dógozni, én meg elmosogatok meg módosítom a szerződést a netszolgáltatóval, hiszen momentán többet fizetünk érte, mintha mikrohullámú szerződésünk lenne Alaszkában. És lesz vacsi, mire hazajössz, mert feminista filozófiából írtam a szakdolgozatomat.

Ja, nekem is lesz ám állásinterjúm, az első a cég vezérigazgatójával, jövő hét pénteken. Rágjátok a körmötöket. Tövig, ha szabad kérnem.