Saját intranetemről feltöltve

Trychydts | | | 2006., augusztus 17., 9:55 | | |

Whoa, whoa, whoa, nekem is sikerült saját intranetet megvalósítanom odahaza. Pedig ebben még nem voltam olyan igazán biztos, amikor úgy tűnt, hogy hiába minden, lépésről-lépésre végrehajtott Bluetech utasítás, nem sikerült a két node-ot összehangolni, de most már áll a klaszter és minden frankó — az Ono-sendai simán eléri a Toshiba fájl- és nyomtatószerverét, na meg vica versa. Kicsit Lain-feelingem volt, ami amúgy nagyon is aktuális, ugyanis ma jön hozzám Calair.

Az elmúlt pár napot Barrytownban töltöttem, csak egy kis időre ugrottam be a Sprawlba, a Vöröstündérrel volt találkozóm, meg Zoeival is üldögéltünk egy kicsit az egyik bevásárlócentrum tetején, egy doboz almaborral. Megkaptam életem legdurvább, leghúzósabb, legembertpróbálóbb üzleti ajánlatát; persze egy profi akkor profi igazán, ha ilyenkor is képes részben igent mondani, részben feltételeket szabni. Egyelőre még számíthattok profinak. Kicsit érdekes beszélgetés volt azért, a céges múltam elég sok részletéről fellebbent a fátyol.

Az Izomtanyán ismét sikerült elég számottevő sikereket elérnem: tényleg nő a terhelhetőségem, és ennek eléggé örülök. Most már olyan súlyokért vagyok versenyben a többi ott edzővel, amelyeket egy-két éve még csak viccből emeltem meg. Kezd kialakulni a teremrutinom is, egyre stabilabb az az útvonal, ahogy araszolok körbe-körbe. A cél persze az, hogy amikor visszamegyek az öltözőbe, csak a rövidgatyám és a pólóm ne legyen hullafáradt. Ráadásul új bérletet töltettem fel a chipkártyámra, az elektronikus védelmi rendszer most már késő este is beenged. Elég vicces érzés éjjel tízkor felmászni az utcára, és hazaindulni — mondjuk első alkalommal kifejezetten szerencsés húzás is volt, lévén, hogy a törölközőmet otthon felejtettem, így pedig csak hazáig kellett kibírnom az aznapi edzés szagát.

Tegnap vettem egy JEGet és installáltam az Ono-Sendaira. Nem félek túlságosan az illetéktelen behatolásoktól, vagyok én elég profi felhasználó ahhoz, hogy a baj java részét önállóan is el tudjam kerülni, de hát végül is, ahogy az Öreg mondta, nem az a veszély, ha kettészel minket a gyorsvasút, hanem ha teljes sebességgel közeledik. Azt a pár dolcsit megérte nekem az egyéves plusz védelem, oszt ha semmi baj nem lesz, akkor majd lehet, hogy újragondolom a védelmi stratégiámat.