Vissza az edzőterembe

Trychydts | | | 2006., június 19., 16:25 | | |

Amióta megvan ez az Ono-Sendai, képes vagyok kihasználni a munkahelyem által nyújtott szolgáltatásokat is: amikor nem épp egy kávézóban vagy gyorsétteremben végzem a munkát, hanem beugrom az irodába, mondjuk egy megbeszélés kedvéért, akkor már csak egy üres asztalt kell keresnem. Én persze, aki már évtizedek óta dolgozom a cégnél, még azokra az időkre is emlékszem, amikor egy, az irodában nyújtott karakteres terminál volt minden, amit biztosítani tudtak nekünk; ergo legalább középvezetőnek kellett lennem ahhoz, hogy folyamatosan hozzáférjek a cég netes infrastruktúrájához. Most lényegében éjjel-nappal lehetek online.

Ma beiratkoztam egy izomtanyára; sose felelt meg nekem hosszú távon az egy helyben üldögélős életmód: mindig elriasztottak azok az alakok, akik csak a számítógép mellett tudtak ülni egész nap — minél tovább ismertem őket, úgy lettek egyre ványadtabbak és sápadtabbak, annál többet kelllett szedniük mindenféle mesterséges adalékanyagokból; immunrendszerük egyre kevésbé volt képes ellenállni a szennyezett városi levegőnek, és egyre többen voltak a metrón, akik nem tértek ki előlük. Szerencsére ez a veszély engem soha nem fenyegetett igazán — noha soha nem sikerült még megközelítenem sem Vacskamati tengerészgyalogságnál edzett izmait, azért elég tiszteletet parancsoló vagyok ahhoz, hogy egy átlagos utcapatkány ne kekeckedjen velem. Amikor a fejem egy speciális lézeres kezelésnek köszönhetően fél évig tökkopasz volt, nem volt az a hajléktalan, utcai hittérítő vagy drogos, aki fél méternél közelebb mert volna jönni hozzám.

Most némi kihagyás után néztem ki magamnak ezt az izomtanyát, viszonylag közel a munkahelyemnek. Az öltöző és a zuhanyzó sehol nincs ahhoz képest, ami életem első helyén, a Gingödörben volt — a felszereltség azonban még jobb is egy fokkal. A társaság is teljesen autentikus — pihenőidejüket töltő zsoldosok és izomfiúk, hivatásos testőrnők, alig észrevehető, lehelelletfinom, de egész biztosan halálos beültetésekkel. Személyi edzők, akik maguk is itt gyúrják magukat — meg persze egy rakás egészséges életmódra vágyó, még rövid edzőruhában is kínosan elegáns yuppie-k. És mától kezdve egy szabadúszó netépítő és újságíró.