Ez az utolsó meló. Persze mindig az, de most tényleg.

Piszok közel van a határidő, így minimalizáltam az alvást, és napi húsz órát a decken pötyögve töltök el. Alig eszek, nem fürödtem már három napja, de ennek meg kell lennie.

Nem tudom, ki találta ki ezt a rendszert, de már kezd elegem lenni. Forráskódot írok. Szimbólumokat, szimbólumok után, aztán még több szimbólumot. Eleinte mindig abba kellett hagynom húsz karakter után, és egy spéci programmal érthetővé fordítani a kriksz-krakszokat, hogy ellenőrizzem, hogy jól csinálom-e.

Már nincs rá szükség, az agyam átvette a progi szerepét, azonnal fordít, gyorsabban is, mint a gép. Többé nem látok szimbólumokat, csak a végeredményt. Semmi más nem számít. Egyre jobban haladok…