Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi okozhatja a mostani, tavaszhoz képest is szeszélyes időt. Végül aztán kézhez kaptam a megoldást: Vizi diplomamunkaképpen az időjárást programozza. Ehhe, ehhe. Kicsit siethetnél a debuggolással.
Biztos maga a megtestesült tutkóság, ha új felhasználói felületünk van (gy.k. a Freeblogról beszélek), ám kedves házigazdánkhoz hasonlóan én is azt gondolom, jobb valamivel olyankor előrukkolni, amikor az már kész van. Mondjuk az új funkciók — amelyek betörésére még vállalkozni sem mertem — beindulásának már éppen itt volt az ideje, ám hadd tegyem hozzá, hogy szerintem ennél jobban is teperhetett volna a Freeblog ezek implementálásában. Pláne a nyálas-gusztustalan Blogter beindulása óta lett volna nagyon itt az ideje, hogy a számomra úgy en bloc sokkal szimpatikusabb Freeblogos közösség is kapjon elég lehetőséget.
Tegnap üzleti úton voltam Kathy Torrance-szal Mosonmagyaróváron. Két profi újságíró leugrik kocsival egy isten háta mögötti, jellegtelen, kihalt, unalmas kis porfészekbe, történetesen egy ad hoc jelleggel oda szervezett konferencia kedvéért. Nb. szerintem az egyetem épülete képviselte a csúcstechnológiát a városban — ha az ELTE ilyen lenne Budapesthez képest, szerintem saját műholdfellövő siló is lenne benne, sőt, minden héten hallgatói gyakorlatot tartanánk ott.
Amúgy kellemesen értelmetlen nap volt; tizenöt perc munkával minden előzetes várakozásunkat túlteljesítettük. Nézhettük Arwent és James Bondot, amint marokszámra tömik magukat fejfájáscsillapítóval — időnként valamelyik sötét sarokból, pókhálóval ellepetten időnként előkúszott Gönci Bee is. Démoszthenész surmóbb volt a surmónál, a Tündérklán reprezentánsai is lézengtek, mint az őszi legyek — összességében véve nyugodtan elmondhatom, hogy a kultúrát és a finom szellemet az ELTE-s delegációból So képviselte.
A héten Zoeira várakozva megint bele-belenézegettem az Amerikai Istenekbe. Tényleg szuper könyv, noha nem így harmadszorra sem igazán könnyű. Tele van mindenféle bonyolult kereszthivatkozásokkal, rohadtul kell figyelni mindenféle apró részletekre — és a mellékvágányokat sem szabad hanyagolni, ha az ember úgy istenigazából képben akar maradni. Ugyanakkor a fordulatos, ügyes humor olyasvalami, amit még mindig nem szűntem meg értékelni.
Szerkesztői karrierem egy fontos állomásának tartom, hogy immáron szerény személyemre is megkezdődött bizonyos fokú vadászat bizonyos szerzői körök részéről.