Trychydts | | | 2005., február 10., 7:33 | | |

Lassan az egyetlen leszek az ismeretségi körömben, aki nem az FBI-nak dolgozik.

Tegnap tanúja lehetettem életem legbrutálisabb utazási történetének.

Édesanyámnak két útlevele van: egy érvénytelen, amiben viszont van egy érvényes amerikai vízum és egy érvényes. Tök logikus módon, hogy ne keveredjenek össze, mindkettőt magánál hordta. Tegnap, valamilyen teljesen irracionális ihlettől követve úgy gondolta, hogy a marokkói útjára csak az érvényeset viszi magával, a másikat otthonhagyta. Egy kis fantáziával ki lehet találni, hogy mi történt: az érévénytelent vitte magával és az érvényeset hagyta otthon. Mindez persze csak a repülőtéren derült ki; volt egy órája, hogy hazaérjen meg vissza, persze nem járta meg, szerencsére az Air France nagyon udvarias és kedves hölgyikéje a nagy rohanás alatt foglalt neki jegyet a következő gépre, úgyhogy végül csak két órát kellett várakoznia szegénynek a reptéren. Nekem meg elment az összes apróm a parkolóautomatába, amíg vártam rá a reptéren a csomagjaival.

Ma megint benn éjszakáztam a főhadiszálláson. Ezúttal valahogy nem volt olyan szörnyű, még reggelit is hoztam magammal, és amit kitűztem magamnak feladatként, azt is sikerült végrehajtanom.