Trychydts sztorija:

2003 októberében, amikor életem első állomását készítettem, akkor kezdtem el vezetni a blogomat. 2004 augusztusában úgy döntöttem, hogy megpróbálom egy kicsit interaktívabbá tenni a naplómat. Mivel a tagboardnak és hasonlóknak még a gondolatától is viszolygok, ezért úgy határoztam, hogy inkább a blogírásokhoz kérek fel társakat. Egy darabig elszórakozgattunk ezzel, én más blogokat is indítottam, igyekeztem egy sajátos stílust kialkítani. A váltás sajnos technológiai váltással is járt, így a blogom szétesett egy “régi” és egy “új” részre.

2006 júniusában valahogy minden megváltozott. Tollat vettem a számba, is igyekeztem a lehető legcyberpunkosabb stílusba önteni azt, amit gondoltam. Ekkoriban szállt be a buliba Kathy is, egyre nagyobb intenzitással — viszonylag hamar rájöttünk, hogy a belátható jövőn belül az életünk is egy irányba fog folyni.

2008-ra aztán a tollam végképp kimerült, lett saját domainem, kivettem a tollat a számból így szépen átköltöztem oda. Ez remélhetőleg megteremti az alkalmat arra is, hogy végre a régi tartalmak is egy helyen legyenek elérhetők.

Kathy Zoei Torrance sztorija:

2002-ben kattantam rá a blog olvasásra, és mint tinédzser grafomán nem kellett sok hozzá, hogy nekem is megjöjjön a kedvem ehhez. Vettem egy könyvet a honlap készítésről, és a semmiből megalkottam első honlapomat, mely 2003. április 1-jén üzembe helyezésre került. Innentől fanatikus blogolónak számítottam napi több bejegyzéssel.

A honlap közben bővült egyéb írásaimmal, nemalvás blogjaimmal, rajzaimmal, fotóimmal satöbbi, miközben aktuális hangulatvilágomnak megfelelően többszöri designváltáson ment keresztül, no meg persze költöztem ingyenes szolgáltatótól ingyenes szolgáltatóig – hátha megtalálom az igazit.

2005-ben Chloé csatlakozott a blogomba vendégbloggerként, majd 2006-ban miután megismertem Trychydtst őt is beszippantottam társnak. Ő is invitált az övébe, ebből kifolyólag egy idő után a saját blogomba már nem írtam többet, csak az övébe. Majd mikor erre ráeszméltem tudatosítottam magamban hogy mostantól bizony itt fogok blogolni.

A régi blogom domain-jét egy kedves ismerősömtől kölcsönöztem, míg egyik nap el nem tűnt az egész szó nélkül az éterben, tehát most a gépem és CD-im legkülönbözőbb pontjairól kell majd összevadásznom a régi achivumot, hogy ismét közzétehessem a világhálón. Hiába… rendetlen vagyok :).

Azóta emellett a blog mellett kreáltam magamnak saját domaint (thx to: Talma Kiadó) és egy új honlapot. (Ezt legalább frankón nem fogja elnyelni az éter.) Blognak meg marad az elkerített város :).