Test ride

Trychydts | | | 2017., október 01., 22:41 | | |

Biciklimet felavatandó-kipróbálandó Nicoline-nal elbicikiztünk a Kopaszi Gátra. Mivel ez tényleg egy tesztkör volt, a lehető legrizikómentesebb utat választottuk, és a budai rakparton mentünk végig. Ez számos idegesítő faktort foglal magába — még szerencse, hogy ezúttal tényleg minden mindegy volt. Ugye ez az az útvonal, ahol abból a teljesen fals meggondolásból, hogy a kerékpárosok meg a gyalogosok kvázi egy kategóriába tartoznak, kb. a Margit hídjtól a Lágymányosi hídig össszeöntötték a gyalogosokat. Turmixolják csak fel egymást. Nyomban eszembe jutott, miért is favorizáltam én anno a pesti oldalt, még ha Budán is dolgoztam.

A Kopaszi gáton aztán letelepedtünk, és felolvastam Nicoline-nek A Két Torony-ból egy fejezetet. Még Horvátország előtt kezdtük el A Gyűrűk Urát, egészen jól haladunk vele. Nekem ez a második a kedvenc kötetem, Szilszakáll megjelenése és az ent-tanács például pontosan ugyanolyan badass élmény volt, mint ahogy gondoltam. (Az első kötet legeleje ugyanakkor egy kifejezett kihívás: az ember végre rádumálja finnyás, de az Amerikai Isteneken már megedződött feleségét erre a klasszikusra, és akkor az ember fél órán keresztül olvas fel a gyaplábúakról, az irhafakókról meg a sztúrokról és fejtegeti, hogyan működik a Megyében a postaszolgálat.) 

Olvasás közben kiszúrtam, milyen elképesztően szép textúrája van a könyvpapírnak a délutáni napsütésben, és rádumáltam Nicoline-t, hogy legyen ez az aznapi instagramja.

Visszafelé beadtam a bringát a szervizbe. Igazából nyilván fel tudnám szerelni én is a hátsó váltómat, de most már mielőbb biciklizni szeretnék; a csomagtartó meg pont úgy nézett ki, amivel rengeteget lehet szívni, és nagyon örültem, hogy tegnap mindenféle frusztráció nélkül oldódott meg a nagygenerál. Így legalább a váltóm is pontosan be lesz állítva, ami kábé az első alkalom lesz az életemben; az elkoptatott menetek és az öreg mechanika miatt felnőtt biciklis karrierem során mindeddig nem tudtam túljutni az „á, jó lesz ez így is” fázison.

Eddig amúgy nagyon kedvező benyomást tett rám az új szerviz. Délután és késő este vannak nyitva, ezzel messze a legvásárlóbarátabb mentalitást mutatják az általam ismert szervizek közül. És az ügyintézés is viszonylag korrekten ment.

Ja, három év után felavattam a Nicoline-tól kapott biciklistáskámat is. Egy mozdulattal lehet felrakni-levenni a csomagtartóról, és elég jó masszívnak is látszik. Egyelőre imádom.