Christopher Prücsök hatodik születésnapjára kapott egy kolosszális legókocka méretű ládányi legókockát, plusz pár kisebb készletet. Én is ebbe a mezőnybe szálltam be, mi több, együtt is raktuk össze az ajándékomat: az egyikben egy motorcsónakos ment meg egy szörföst egy kb. négy ember nagyságú cápától; a másik dobozban egy borostás motoros tűzoltó (?) volt, aki egy kézi poroltóval oltja el a szemáttárolóban felhorgadt lángokat. Próbálom elképzelni magam előtt, ahogy szirénázva megáll egy motor a lángoló fémkonténer előtt, hogy aztán a tűzoltó egy poroltóval győzedelmeskedjen a vad elemek felett. Úgy látszik, Lego Cityben nagyon pöpecül megy az erőforrás-tervezés, mert a jelek szerint fel sem merült, mi van, ha a lángoló pörköltmaradék kioltásához nem elég egyporoltó. Motorosunk megy még egy kört?

Utána átváltottunk freestyle legózásba, először egy mammutot építettünk, aztán egy játszóteret kis mammutoknak. Én egy hintával meg egy alagúttal járultam hozzá a dologhoz, de aztán baromira belefáradtam. Tulajdonképpen sosem voltam egy legó-champion és most sem egyszerűbb olyan struktúrákat kitalálnom, amik meg is állnak.

Anyutól amúgy gyurmát kapott, húgom pedig egy gyurmakönyvet is elővarázsolt valahonnan. Ha lett volna ilyenem, lehet, hogy kevésbé absztrakt formavilágot valósítottam volna meg annak idején az én gyurmáimmal.