Playlist újrakezdőknek

Trychydts | | | 2010., október 24., 17:40 | | | Kategóriák: ,

Ismét rendszerezettebb életet élek, ismét be tudom illeszteni a rendszeres futást az életembe. Ennek kapcsán jöttem rá, hogy tulajdonképpen unom az eddigi playlistet és váltani kell. Még nagyobb hangsúlyhoz jutottak a koncertfelvételek, és vannak nagy kiesők is: immáron nem a Battle without Honor and Humanity a kezdőszám — sokáig jól bevált ez a Mr. A.-tól lopott ötlet, de a Border Riever egyszerűen nem tűri a második helyet. A Midlife Crisis túl erős leállást jelentett a futás közepén, most egy kicsit egyenletesebb a tempó azon a tájékon; a Heavy Fuel pedig úgy igazán sose vált be, egyszerűen nem jelentett elég inspirációt.

Mark Knopfler (Get Lucky Tour) Border reiver Már a stúidóverziót is imádtam, de a koncertverzió szerintem még sokkal jobb.
NY Loose (Year of the Rat) Dragonfly Nemrég elővettem ezt az NY Loose albumot, és amint meghallottam ezt a számot, rögtön eszembe jutott, hogy ezzel az erős ritmussal lehetne kezdeni valamit.
NY Loose (Year of the Rat) Detonator Kemény, dacos szám, karcos női hangon; ide, ebbe a helyzetbe tényleg remekül illik.
Dire Straits (On the Night) Money for nothing Elképesztően sokoldalú lett ez a szám, nem véletlen, hogy világsláger lett belőle, hatalmas durranás az MTV-n meg minden. Többféle dallam és ritmus fonódik benne össze, arról már nem is beszélve, hogy annyira jó szám, hogy ha csak meghallom, szétdurran az agyam az endorfintól. Most kicsit előbbre került, hadd örüljek neki egy kicsit hamarabb.
Mark Knopfler (Shangri La) Song For Sonny Liston Nagyon szeretem a szövegét is, és ez a kellemesen középtempós lüktetés szépen továbbtol kb. öt perccel — szépen hozzásegít, hogy elkerüljek egy holtpontot.
Mark Knopfler (Shangri La) Punish the Monkey Ezért a számért is eléggé odavagyok, és még koncentrálni is kell, hogy az ember elkapja a ritmust — ami pont jó figyelemelterelő hadműveletnek.
Desperado Soundtrack Los Lobos & Antonio Banderas Erre a számra mostanában nagyon koncentrálok, elsősorban Christopher Prücsök miatt.
Mark Knopfler (Get Lucky Tour) Speedway at Nazareth A szám önmagában messze nincs a kedvencek között, de most, hogy már jó sokszor meghallgattam a koncertfelvételt, leesett, hogy a futáshoz pont jó tempója is ritmusa van — sokkal jobban pörget, mint a Midlife Crisis, ami kb. ugyanezen a helyen volt hónapokig.
What a Day What a day Ez a kőkemény, köpködős, military-tematikájú szám kölcsönöz nekem egy kis dacos szilajságot, amire itt már rendszerint nagy szükségem van.
Flowers on the Wall Flowers on the Wall Valami laza pörgős, erős ritmusos, mégis keményfiús szám kellett ide — ezt történetesen Bruce Willis hallgatja a Ponyvaregényben.
The Offspring (Smash) Come Out and Play (Keep ‘EM Separated) Innentől kezdve csak olyan számok vannak, amiket imádok.
The Offspring (Smash) What happened to you 2:12 pörgés — pont elég ahhoz, hogy emlékezzem rá: még futok, de ne merüljek ki teljesen idő előtt.
Faith no More (The Real Thing) The Morning After Ez az egyik kedvenc számom az egész könnyűzenéből, ha ezt hallgatom, észre sem veszem, hogy futok.
Jacques Loussier (Inglourious Basterds) Main Theme from Dark of the Sun Remek ritmus, kis lazításnak, az utolsó nagy hajrá előtt egy kis pihenés.
Ennio Morricone (Inglourious Basterds) Rabbia e Tarantella Most már teljesen rutinosan futok erre a számra is, ami határozott előrelépés az eddigiekhez képest. Itt már elkezdek egy kicsit hajrázni, de azért még nem mindent bele alapon.
Metallica-San Franciscoi Szimfonikus Zenekar (S&M) Of Wolf and Man Abszolút ideális vége-szám, az utolsó csepp szuszt is kipréseli az emberből.