… és ye! Megvan a hatvan perc. Péntek este ugyan jól megszippantottam, láttam ugyan a gyülekező esőfelhőket, aztán hallottam a mennydörgést, és az is feltűnt, hogy egy-egy villámlás nappali világosságot varázsol a pályára, de gondoltam, majd csak megúszom az igazi elázást. aztán amikor a salakpálya már egyetlen nagy pocsolya volt, mégiscsak hazaindultam. Mintha zuhany alatt futottam volna, folyt rólam a víz — egy-két perc után már tényleg semmit sem számított, ha esetleg pocsolyába léptem. De az új MP3 lejátszó azért kibírta.
Megvan tehát az új playlist — bár van egy olyan érzésem, hogy csak a történelemnek másolom ide, mert az első számból már egy kicsit elegem van, viszont az új Mark Knpofler albumon van egy szám, amenyik annyira kívánkozna egy futóplaylistre… na mindegy. Most ez van.
| Santa Esmeralda (Kill Bill Vol 1.) | Please don’t let me be misunderstood | Nyilván nem szeretném ezt a nyálas-romantikus számot, ha nem a hófehér kimonós O Ren Ishii jutna eszembe róla, amint élete utolsó párbajára készül. A szenvelgős részek a vége felé pont jók arra, nehogy elragadtassam magam már az elején. |
| Hotei Tomoyasu (Kill Bill Vol 1.) | Battle Without Honor or Humanity | Bemelegítés; az ötletet, hogy első szám legyen, Mr. A-tól loptam. Már nem az első szám, persze, de még mindig jó arra, hogy szépen lassan, megfontoltan lendületbe jöjjek. Hiszen most már kifejezetten sokáig futok saját fogalmaim szerint, be kell osztani az erőt. |
| Dire Straits (On the Night) | Money for nothing | Elképesztően sokoldalú lett ez a szám, nem véletlen, hogy világsláger lett belőle, hatalmas durranás az MTV-n meg minden. Többféle dallam és ritmus fonódik benne össze, arról már nem is beszélve, hogy annyira jó szám, hogy ha csak meghallom, szétdurran az agyam az endorfintól. Most kicsit előbbre került, hadd örüljek neki egy kicsit hamarabb. |
| The Offspring (Ignition) | Kick Him When He’s Down | Ez az egyik leglendületesebb Offspring-szám, ami csak van, erre bármikor felpörgök. |
| Mark Knopfler (Shangri La) | Song For Sonny Liston | Nagyon szeretem a szövegét is, és ez a kellemesen középtempós lüktetés szépen továbbtol kb. öt perccel — szépen hozzásegít, hogy elkerüljek egy holtpontot. |
| Desperado Soundtrack | Los Lobos & Antonio Banderas | Erre a számra mostanában nagyon koncentrálok, elsősorban Christopher Prücsök miatt. |
| Faith no More (Angel Dust) | Midlife Crisis | Ennél jobb szám még mindig nincsen középtájt (hehe); az eddigieknél egy kicsit lassabb, de normális tempót diktál. |
| The Offspring (Smash) | Come Out and Play (Keep ‘EM Separated) | Innentől kezdve csak olyan számok vannak, amiket imádok, és ez még rá is tesz egy fél lapáttal a Midlife Crisisre. |
| The Offspring (Smash) | What happened to you | 2:12 pörgés — pont elég ahhoz, hogy emlékezzem rá: még futok, de ne merüljek ki teljesen idő előtt. |
| Dire Straits (On the Night) | Heavy Fuel | Mindig is imádtam ezt a számot, de a koncertfeldolgozás meg egyenesen zseniális. Kemény macsónak érezhetem magam tőle, akinek már minden mindegy. |
| Faith no More (The Real Thing) | The Morning After | Ez az egyik kedvenc számom az egész könnyűzenéből, ha ezt hallgatom, észre sem veszem, hogy futok. |
| Jacques Loussier (Inglourious Basterds) | Main Theme from Dark of the Sun | Remek ritmus, kis lazításnak, az utolsó nagy hajrá előtt egy kis pihenés. |
| Ennio Morricone (Inglourious Basterds) | Rabbia e Tarantella | Most már teljesen rutinosan futok erre a számra is, ami határozott előrelépés az eddigiekhez képest. Itt már elkezdek egy kicsit hajrázni, de azért még nem mindent bele alapon. |
| Metallica-San Franciscoi Szimfonikus Zenekar (S&M) | Of Wolf and Man | Abszolút ideális vége-szám, az utolsó csepp szuszt is kipréseli az emberből. |