Javarészt könyvek

Trychydts | | | 2009., szeptember 15., 21:56 | | | Kategóriák:

Újranéztük a Született Gyilkosokat. Pontosabban csak én néztem újra, Kathy most látta először. Úgy látszik, a kilencvenes évek közepén, amikor először láttam, még nem voltam eléggé felnőtt hozzá — egy csomó szürreális motívumra, amit most különösen jól értettem és élveztem, egyáltalán nem emlékeztem.

Érdekes volt azt is látni, mennyire másképpen ábrázolja ez a film az erőszakot, mint egy csomó másik film, amit azóta láttam, és ugyancsak ez a központi motívuma. A Kill Bill pl. ugyancsak nagyon véres, de ott nem az átlagember, hanem a ténylegesen erőszakra született emberek szemszögéből mutatja a gyilkosságokat, és egy egészen újfajta etikát is bevezet a témába.

A Becstelen Brigantykat pedig sorozatban nézzük, illetve azóta már a forgatókönyvet is elolvastam. Abszolút javaslom mindenkinek, akinek tetszett, hogy vegye meg, szerintem hatalmas ötlet volt kiadni, egy-két helyen egész jól kikerekíti a történetet.

Balázs inspirációjára elolvastam Asimov 1941-es Nightfall című novelláját, utána a belőle kvázi ötven évvel később kikerekített regényt is. Amíg a novella egy egészen megfelelő sci-fi volt, ha nem is egy földrengető zsenialitás, de mégis érdemes problémafelvetéssel, megfelelően fesztes cselekménnyel és drámai fordulatokkal, addig a regény összességében véve mégiscsak egy rakás kommersz szar. Masszív vallásellenesség, antipatikus, hataloméhes karakterek, a társadalom mélységes megvetése, gyomorforgató elitizmussal párosítva. Ami igazán jó benne, az az,amiben Asimov tényleg nagyon jó: számunkra természetellenes körülményeket természetessé, a természeteseket természetellenessé tenni, és ütköztetni egymással ezeket az állapotokat. Ezért van, hogy a Mezítelen nap még mindig a kedvenc regényeim között van, akármennyire is egyre kritikusabb leszek Asimovval szemben, ahogy öregszem.

A legutóbbi stúdiófotós projektemről ma kábé kiderült, hogy gallyra ment. Tulajdonképpen épp a legjobbkor, éppen most kezdtem beleásni magam az új világítástechnika könyvbe, amit vettem; szerintem rendezek még egy pót-fotózást szeptemberben, és akkor lesz mit a nyilvánosság elé lapátolnom. Szombaton pedig egy keresztelőn kell majd teljesítenünk Kathyvel, konkrétan Christopher Prücsök nagy eseménye lesz majd — a múltkori esküvővel együtt már semmiképpen sem mondhatom, hogy a szeptembert kreatív felemtől elzárva tölöttem volna.