Mellon

Trychydts | | | 2009., február 27., 14:57 | | |

Bizonyára sokan vannak, akik olvasták a Gyűrűk Urát vagy netán — bocsánatos bűn — látták a filmet. Van benne egy jelenet, amikor Gandalf, a nagy varázsló, be akar lépni Mória kapuján. A kapura az van írva — kicsit más központozással — mondd, jó barát és lépj be. Gandalf Középfölde összes varázsigéjét elszavalja, de az ajtó nem nyílik ki, püföli, míg végül csak rájön, hogy a „jó barát” jelszóra (elf nyelven „mellon”) kinyílik az ajtó. No, ezzel próbálkoztam be én is a csapattal, gondolván, hogy három fantasy veterán is lesz a csapatban. Ehhez képest nem akart eszükbe jutni a megoldás az istennek se, csak végül, nagyon nehezen. Viszont az összes trükköt bepróbálták, ami a számítógépes játékokban remekül bevált. Hrr.

Végre világos van reggelente, amit nagyon élvezek. Azt nemkülönben, hogy nincs sötét, amikor hazamegyek. Régen, amikor még rajtam múlt, hogy meddig dolgozom, igyekeztem úgy szabályozni a dolgokat, hogy mindig világosban menjek be dologzni, és lehetőleg még sötétedés előtt induljak haza. Ma már ez nem így van, nem én mondom meg, hogy mikor kell felkelnem, ezért örülök, hogy most kivételesen a világ igazodott az én igényeimhez.

Továbbra is veszett birkózásban vagyok a videókamerával. A hétvégén sikerült csinálnom valamit, ami lehet, hogy már nem minősül 100% szemétnek. Családi videó, persze, naná, sejtettem, hogy végül egy ilyen szoft optionnél fogok kikötni. Legalább an benne action, meg vannak benne egészen jó kis jelenetek, igyekszem majd ezeket összevágni egy pár perces egésszé.

Tegnap a kulturális telítődés jegyében édesanyám és Kathy, Dolores és Philengy tiszteletünket tettük egy történelmi előadáson. A szervezés nagyon barátságos volt, egy hadtörténész tartott előadást Zsigmond király hadjáratairól. Nekem különösen érdekesen hatott mindez, hiszen még mindig emlékszem rá, hogy tizenkét-tizenhárom éves koromban képes voltam tanulmányt írni egy versenyre Mátyás Fekete Seregéről. (Korban ugye egészen közel járunk Mátyáshoz.) Elég olajozott volt az előadás is, engem az még külön mulattatott, hogy az előadó nagyon hasonlított a kritikaírás tanáromra, aki hentesbárddal szedte darabokra az általunk hétről-hétre szállított írásokat. Előadás után édesanyám megvendégelt bennünket vacsorára, de még egy laza filmnézegetés is belefért egy esti programba. Ahhoz képest, hogy csütörtök volt, egy lazázósabb hétvége programja simán belefért ebbe a pár órába.

Kicsit megpróbáltam felpörgetni a dolgokat magam körül a munkahelyemen, mert azt vettem észre, hogy nagyon lassan csörgedeznek körülöttem a dolgok. A dolgok jelen állása mellett elsősorban A. az, aki értelmes feladatokat adhat nekem a részlegnél, szóval neki adtam elő a sirámaimat meglehetősen részletesen, egy apróbb közjátékkal megszakítva. Megszánt, és megszórt pár feladattal. Próbálom azzal viszonozni, hogy még a héten megcsinálok mindent.