Még mindig az álom topán…

kzt | | | 2008., október 22., 14:12 | | |

…aztán eljött a szombat. A mindent megváltoztató szombat, és kiderült hogy a szerencse valóban forgandó. Ez volt az én szerencse napom, amikor végre teljesült néhány apró csepű álmom.

Az úgy volt, hogy Tryvel elmentünk hogy befejezhessem a víz alatti zenehallgatáshoz szükséges dolgok beszerzését, ami jelen esetben egy mezei MP3 lejátszó megvételét jelentette. Bementünk a boltba, az eladó megkérdezte, hogy milyent szeretnék. Kérdéseket tett fel hogy ilyen legyen-e benne, amolyan legyen-e benne? Én meg persze mindenre hevesen bólogattam. Akkor már sejtette, hogy mi kell nekem, és hozta a dobozt, én megláttam és szerelem első látásra. Ránézek Try-re, aki ugyanazzal a szerelmes pillantással nézi a szerkentyűt. Noha éppen egy-két hónapja vett újat magának, mert a régi köddé vált, eltűnt mint szürke szamár a ködben, mégis annyira elérzékenyültem, hogy rögtön két MP3 lejátszót kértem. Látni az örömöt az arcán mindent megér. Az már más kérdés hogy még aznap este bútortologatás, és szobaátrendezés közben előkerült a szekrény mögül az elveszettnek hitt MP3 lejátszó – így ma már három ilyen szerkentyűvel is büszkélkedhet.

Természetesen ezután kívánságomra még elnéztünk a Mammutban próbacseresznye alapon, hátha az ominózus boltban előfordul egy 38-as példány a hőn áhított topánból. Ugyan kérlek… a remény minimális szikrája sem volt felfedezhető rajtam, de hátha csoda történik. Néha vannak csodák. Ez az üzlet – mint tapasztaltam – úgy működik hogy van egyfajta cipő, és azt az üzlet leglehetetlenebb pontjain helyezik el, minél több felé, hogy az élet ne legyen olyan egyszerű. Némi korzózás után meglepődve tapasztaltam hogy az átlagosnál több példány lelhető fel az üzlet különböző szegleteiben. Odamentem eladó kisasszonyhoz, és szép kerek szemekkel kértem tőle egy 38-ast az említett topánból. Ő pedig… köhm… HOZTA! Ott volt ő, az… az ami után hetek óta epekedem, enyém, és… és igen… visszavonhatatlanul az enyém a gyöngyházfényű topán! Ennyit a kitartásról. Szemmel láthatóan én az vagyok. Mindezt megünnepeltük még egy táskával, ami természetesen Trynek nem tetszett… de ha már ízlésről van szó, a miénk már a kezdetek óta nincsen köszönőviszonyban. Ez mondjuk annyira nem is baj. Így is épp elég sok dologban hasonlítunk… ha az ízlésünk is ugyanolyan lenne, úgy érezném magammal élek együtt, azt meg nem élvezném ennyire :).

Külön vicces bizonyos körökből olyan pletykákat visszahallani hogy én és Try szakítottunk :). Sajnos most is mint mindig: a forrás „titkos”, de azért szeretném tudni hogy ki az akit ennyire érdeklünk, és honnan szedi a fals információit, és legfőbbként mi a magja… elképzelni sem tudom :). Pedig ha az illető olvasná ezt a blogot tuti nem terjesztene ilyen vadbaromságokat… O_o mindenesetre ééérdekes volt visszhallani xD ki foglalkozik velünk ennyire, hogy még a fiktív pletykázásra is veszi a fáradtságot? Valaki súgja meg! :D