Néha úgy érzem, hogy Try-vel már nincs mit mondanunk egymásnak. Egyszerűen kitaláljuk egymás gondolatait :D. Lassan olyan párrá változunk, mint abból a sorozatból egy pár, amit mostanság nézünk. Beszéd nélkül kitalálják egymás gondolatait :D. Szóval az úgy volt, hogy Írtam neki egy e-mail 13:51 perckor, és 13:51 perckor ő is írt nekem egyet. A két e-mail olyan volt mintha saját levelünkre kaptuk volna válaszként, pedig nem is olvastuk egymás mailjét, mielőtt megírtuk volna leveleinket :). Azt hiszem ezt nevezik egy hullámhossznak :D.

Aztán meg: tegnap mozi után még elmentünk kajálni, amikor egy virágboltból olyan illatok áradtak, hogy szívem szerint bementem volna, persze egy mukkor nem szóltam ilyen irányú elképzeléseimről. Amikor meg jöttünk visszafelé Try egyenesen besétált az üzletbe, és kiválasztotta azt a virágot, ami nekem a legjobban tetszett. A telepátia igenis működik! :) Mázlista vagyok hogy egy ilyen emberrel élek együtt!

Morwen meg elcsábított minket salsázni. Mindenféleképpen muszáj leszek megnézni előtte még a Dirty dancinget, kedv ill. hangulatcsinálónak ugyanis igazán jól szuperál.

Két héten belül két lánybuli is csaptunk. Chloé, Ilo, Nita meg én múlt szerdán összeruccantunk egy teadélutánra, ami annyira jól sikerült hogy – attól eltekintve hogy éjfélre vergődtem haza – úgy döntöttünk folytatjuk következő héten. Ez volt hétfőn. Attól eltekintve hogy Nita – akitől az ötlet származott hogy folytassuk hétfőn – elfelejtette az egészet, Ilo 38 fokos lázzal, és arcüreggyulladással küszködött egész jól éreztük magunkat. Találkoztunk a hídnál, kocsiba pattantunk hárman, útközben felvettük Nitát, és irány a part. A parton beültünk egy hekkezőben telepedtünk le, ahol Nita mindenkit megvendégelt. No persze, egy színésznő megteheti – remélem hamarosan az én pénzügyi lehetőségeim is meglesznek rá.

Végül Ilo bejelentette hogy ő egyrészt beteg, másrészt holnap Krétára utazik, harmadrészt én még nem is voltam a vadi új lakásában, úgyhogy bevágtuk magunkat a kocsiba, és Ilo lakásáig meg sem álltunk. Ott aztán Nita elkezdett csokiért sírni, mire Ilo kihúzott egy fiókot, és – képletesen – hozzávágott három tábla csokit, meg a kezünkbe nyomott egy fondue készletet hogy amíg ők pakolna a barátjával az útra, addig mi foglaljuk el magunkat szépen. Így tehát még közel 11-ig ott sündörögtünk Ilonál, aztán amikor már majdnem minden témát kimerítettünk – no persze ez képtelenség szóval inkább, amikor már Chloéval úgy láttunk, ha nem sietünk lekéssük az utolsó buszt szépen hazaszállingóztunk.