A tükörországi álom

Trychydts | | | 2008., március 29., 9:11 | | |

Amikor először jártam Tükörországban, a szállóban, ahol laktam, a nagy, közös viktoriánus konyhában összefutottam egy észt csókával. Hiányzott pár foga, le volt fogyva a végtelenségig, beesett volt az arca, és valami elképesztően örült az általam felajánlott ingyen pohár kamillás teának. (Én meg annak, hogy immáron a jelek szerint képes vagyok idegenekkel is kapcsolatot teremteni.) Elmondta, hogy egy raktárban dolgozik rohadt sokat nagyon olcsóért, de megy is haza, mert nem ezért jött.

Amikor legközelebb voltam kinn, tél helyett tavasszal, éppen főztünk Baluval, amikor belibbent észt haverom, új koronákkal, emberi létékűre hízva, fényes szemekkel. Jött vissza a tükörországi álomba.

Azóta többször is szembesülök azzal, mennyire tartja magát a legenda: Tükörország egyfajta bankautomata, ahová kiugrik az ember egy kis pénzért, aztán hazajön. Persze, működhet ez így is, ha az ember félreteszi az összes igényét, és elvégzi azokat a munkákat, amelyek a tükörembereknek nem kellenek, végigcsinálja a Tükörországban elkerülhetetlen tortúrát a bürokráciával, képes baromi sokat dolgozni egy olyan munkahelyen, aminek idehaza a közelébe sem menne. Persze nagy önuralom kell ehhez, mert annyit azért nem lehet keresni, hogy az ember mindent megvegyen, amit a tükörembereknek nem a nem a csóró külföldi vendégmunkásoknak kínálnak, aztán még mindig egy-két milcsivel a zsebükben jönnek haza. És persze az is működik, ha az ember itthon vállal munkát, intéz szállást, kiszámolja előre, hogy mire mennyi pénze lesz, kimegy, dolgozik, körülnéz egy kicsit Tükörországban, aztán jön haza, boldogan és megelégedetten.

Az egyetlen dolog, amit az ilyen kiruccanások javára lehet írni, hogy az ember az itthoni életét beteszi egy bazi nagy freezerbe, aztán, amíg haza nem jön, nem kell döntéseket hoznia, nem kell felelősséget vállalnia, elég, ha a lakbér ki van fizetve, és van otthonra valami kaja.

Elképesztő, mit el nem hisznek ezek a szerencsevadászok. Hogy Tükörországban februárban nem lehet hideg, hogy öt perc alatt lehet szállást találni mindenféle kontakt nélkül, hogy a klassz munkák az utcán hevernek, hogy a 3000 fős falutévében szerzett gyakorlat majd elegendő lesz egy tükörországi médiavállalkozásban való elhelyezkedéshez.

Most megint kinn van két valaki, akiket minimum kedvelek. Vigyázzatok magatokra, légy szíves.