Napról napra…

kzt | | | 2007., július 18., 12:35 | | |

A buli az buli… tök jól telik ez a hét… bár most egy kicsit elbizanytalanodtam. Tegnap este Leah-tól hazafelé tartva végigsimítom a csuklóm, és meglepődve látom azt, ami Try is.

– Nincs eltörve? – kérdezi meglepődve a dagadt csuklómat mustrálva.
– Nem… észre sem vettem eddig, csak most, ahogy hozzáértem.
– Nem fáj?
– Cseppet sem…

Most viszont fáj, és még mindig be van dagadva. Ezekszerint az esés nagyobb volt mint gondoltam. Tanulság: mindig mossatok fel, mielőtt csúszós talpú papuccsal a vizes fürdőszobába léptek…

Nos gyors áttekintés: a konferenciáról hazatérve nem volt sok alkalmunk a pihenésre. Szombat este már Nalyoéknál kortyoltunk a finom bort, és ettük az isteni hidegtálakat, salátákat. Balu is ott volt, és viccekkel fárasztotta a népet. No meg ment a sztorizgatás ezerrel :).

Másnap Calair-ékhoz volt meghívásunk. Ott Try főzött, én pedig kuktálkodtam körülötte. Igazán jól éreztem magam. Sokat dumáltunk, és még a mexikói szintetikus babból kreált chilis palancsita is állati jó lett. Sajnos igazi kukoricalisztet nem találva, azt is szintetikussal helyettesítettük, de így még erősebben lehetett érezni a kukorica ízt. Ezt Calair-ék is megjegyezték.

Tegnap pedig Leah-ot – Try Amerikából ide látogatott rokonát – navigáltuk keresztül a fél városon, ami a lakástól, a moziig vezető utat jelentette. Leah aranyos, kedves, és szimpatikus lány… ráadásul még döcögős angol tudásom sem nagyon izgatta. Jó volt egy kicsit angolkodni. Egyértelmű jele volt annak, hogy hiába nézek angolul filmeket, a beszédet még gyakorolnom kell :). Szóval moziztunk egyet, és amikor jöttünk haza akkor vettem észre, hogy a csulóm dagadt…