Ha lesz egy lámám, Raffaellónak fogom hívni.

Akkor most okos is leszek: az embereknek sok fajtájuk van. Van idióta, elmebeteg, paranoiás, és így tovább. Vicces dolog ez a rendszeres fűggőségből űzött blogolás… vissza se merem olvasni egykori fűggőségből vezetett blogomat. Belepiruknék ugyanis… miket le nem ír az ember önmaga lelkének kielégítéséül…?! Kész patetikus agyrém… :)

Szóval körül néztem, és körülöttem vannak: idióták, elmebetegek, paranoiások etc. És mindezek között egy valaki volt, akinek ugyanolyan a frizurája, mint az enyém – és azt mondta tökéletesen megért, és totál azonosulni tud velem, mert ő is hasonlón megy most keresztül (ez gyakran volt így velünk régebben is – talán ezért jövünk ki ilyen jól). Ő speciel nem blogol, ám pont jókor keresett meg. Azt mondta eltűntem. Én mindig eltűnök. Hál’ istennek megtalált. Szavai, mint méz a torkomat, úgy simogattak… konzekvencia: elég, ha van valaki, akivel megbeszélhetsz ezt-azt, és mivel Chloé most épp a Tükörvilágban rostokol – egy szebb jövő reményében – egészen decemberig, most MissT-vel fogok sétára indulni, és beszélgetni… Chloé-nak marad az e-mail adta szó, és a viszontlátás jövője…

Try-vel legújabb játékunk az örökéletű kockajáték, ami annyira egyszerű, hogy a szabályokat még egy MI-állat is megérti. Így még izgalmasabb ;). Ezt követi majd hamarosan egy kis szerepjátékos duózás, amiben letesztelhetem végre Try-t, mint KM-et (gyengébbek kedvéért: KalandMestert), amihez már programozza nekem, a VR-szemüvegemmel kompatibilis megfelelő MV-t (MesterségesVizualizációt).