Ma vettem három James Bondot bagóért. Egy egyetemi tankönyvboltban; kettő belőlük eredeti Ian Fleming. Yeah.

Hah, a Sziget.hu belinkelte a kis cikkemet az Egy Gésa emlékiratairól. Vicces, tegnap ilyenkor még a filmnek sem volt vége, ma meg már tucatszám vonzza hozzám a látogatókat. Wah. Mi ez, ha nem valami nagyon pörgős cyberpunk sikersztori? Újságíró vagyok vagy nem vagyok újságíró?

Ma Manócskát és Morwen Blue-t láttam vendégül a főhadiszálláson. Morwen génjeivel valaki nagyon megszórta ezt az egyetemet, tiszta szerencse, hogy én már az alaptípust is megismerhettem — most éppen egyébként ismét egy közös projekttel bajlódom éppen, tiszta film noir utánérzés az egész, nagyon szeretem a képeket, még ha nem is éppen tökéletesek technikailag — a feeling mindent visz. Gondolom, mindenki majd meghal a kíváncsiságtól.

Tegnap ha a hegy nem megy Mohamedhez alapon beruháztam egy hívókártyára és felhívtam Calt. Jól elcsevegtünk az éjszakában, én például már azt is tudom, hogy mit csinál blogírás helyett. Megmondjam? Na jó. Kinek mennyit ér ez az információ?

Annyira várom már Bristolt, hogy majd megpusztulok.