„Ezen a képen valami egészen döbbenetesen borzalmas a képkivágás”

Morla egy képemről

Mennem kéne hajat vágatni. A dologban az a ciki, hogy holnap már egyszerűen nem lehet egy ilyen szemétdomb a fejem, mint most, ugyanakkor a hiperübertutinak gondolt fodrászomból, hogy finom legyek, elegem van. Úgyhogy felnyomom ezt a naplót, aztán húzok elfele fodrászt vadászni. Ha nem kerülnék elő, legalább tudjátok, mi van velem.

Megnyertem életem első internetes aukcióját. Sikerült szerelés közben elrontanom a régi Szmnámat, most vettem egy „újat”, teljesen nevetséges pénzért. Meg is lesz valszínűleg, mire Cal hazaér, lesz mivel fotóznija a temetőjét. MUHAHAHA! Switch utasítás, ELTE Progmat, há?

Hosszú hosszú projektmegbeszélés Vizivel és Sóval; minden rendben, minden fahéj, full steam ahead. A megbeszéléses anyagomat Heszter elkunyizta. Programoztam php-ban. Rászoktam a háromdecis dobozos tejre. Vettem egy vödör narancsot. Ép testben ép lélek.

Tegnap elgondolkodtam rajta, hogy milyen lenne, ha lenne egy macskám. A földön tértem magamhoz, arra, hogy visítok: nemakarokmacskátnemakarokmacskát. Kun Szun Lung dögje pedig egy nagyon impresszív, vérszomjas, dekoratív, vén szőr- és izomgombóc, de soha többet az életben nem akarok macskaszarszagra ébredni. Fiatalabb éveimben elég volt ebből bőven.

Voltunk Morlánál, és a sárga földig alázta a Bristolos sorozatomat, pedig egy kockát se lőttem el addig, amíg a vércseppek ki nem ütöttek a homlokomon. Vazz. Életem legklasszabb fotósélménye folyt le a lefolyón. Megyek én is utána.

Ja, és hogy teljes legyen az engemsenkiseszeret-feeling: Ronin nem válaszolt az SMS-emre. Mentő körülménynek tudom be, hogy nem kapta meg.