Ha megkapj az… ööö… a ööö vonalban ööö van a ööö

Rövidzárlat az ébresztőórámban

Ha jól látom, reggel van és süt a nap. Ez mindenképpen örvendetes fejlemény, kicsit már nekem, a nagy Blade Runner-rajongónak is egy picinykét sok volt a nagy félhomályból. Ilyenkor az én kis üvegház-szerű hollótanyámban olyan meleg lesz, mint nyáron, lehet szellőztetni nyakló nélkül.

Tegnap egy kicsit sokáig játszottam a hírügynökségi újságírót, de időnként muszáj belepillantani a dolgok legmélyire. Most éppen azt kellett éppen végignéznem, amit Arwen… na de nem gondoljátok, hogy ki fogom fecsegni a szakmai titkaimat? Höhöhö. Viszont most már tudom, hogy állati finom pogácsát lehet kapni a Professzorok háza hatodik emletén. Közben javarészt azon gondolkodtam, mit fogok írni este az I hate it here-be.

Mivel kitört rajtam a trackback-őrület, most elmesélem, hogy spirituális ikertestvéremhez hasonlóan én is rádióra szoktam ébredni; én is azért álltam rá át, mert gyűlöltem az ébresztőórák inhumánus üvöltését — én viszont az Info Rádióra szoktam ébredni. Általában két-három tizenötperces hírbemondó-ciklus is lefolyik a Dunán, mire fel tudok kelni; addig félálomban hallgatom a híreket. Ezek valamilyen mágikus módon be is szivárognak a fejembe, mint valamilyen relaxációs tanfolyam segítségével. Bár, ha belegondolok, hogy a tudatalattimat így politikusok és a hírekbe inkorrektségük miatt bekerülő gazdasági szereplők szüremkednek be, lehet, hogy érdemes lenne rátérnem a gykorsabb felébredésre.