Bár fel vagyok készülve a mártíromságra, nem bánnám, ha csak egy kicsit később kellene helytállnom.

Churchill

Tegnap látogatóban voltam Sssz-nél. Most újították fel a szobáját és a loggiáját, javarészt ott üldögéltünk, sörözgettünk, meg vacsorára makaróniztunk is. Elég vicces, mennyi sör belém folyt az utóbbi időben. Szerencsére azért még nem lehet igazából alkoholistának nevezni.

Megmutatta a könyvespolcát is – több volt a kínai nyelvű könyv, mint a magyar – meg a fegyvereit is. Tök fura, még sose láttam egy kicsit sem, hogy milyen szinten áll a harcművészeteivel; teljesen olajozottan forgott a kezében a kard, olyan volt, mint egy kung-fu filmben.

A múltkor addig áradoztam Gabiéknak a Goldfingerről, hogy most megint elkezdtem olvasni. Fura, hogy ezek a Sean Connery-féle James Bondok mennyire hihetelenül bágyadtak, amikor a regény milyen feszült és izgalmas, és mennyire filmre kívánkozik.