Délután összefutottunk Csabival; annak örömére, hogy végre személyesen is találkoztunk, élőszóban beszéltük meg a Starcraft-stratégiánkat.

Holnap buli van, ergo minden mást van kedvem csinálni, a bulit leszámítva. Ez minden egyes alkalommal így van, ez folyamatosan fokozódik egészen addig, amíg a rendezvény kezdetét nem veszi; ilyenkor vagyok az antiszociális hullám csúcspontján. Aztán fél óra elteltével, amikor a harmadik ásványvíz is legurult, kezdem igazán klasszul érezni magam; sajnos azonban szilveszterkor se tudom feladni azt a morc szokásomat, hogy kettő óra magasságában elálmosodom. Ilyenkor már Katicára vágyom a leginkább. (Katica egy ősöreg, félszemű, rojtos lábú, katicabogár alakú kispárna.)

Tegnap sikerült kb. egy hónap alatt felhalmozott digitális képet végre elrendezgetnem. Kiderült, hogy Gabóca családjáról, kicsit közelebbről Lilről és Zsóról van egy tonna képem, amit ki fogok nekik írni cd-re, mert én ilyen hihetetlenül rendes vagyok. Egyébként vannak közöttük egész jó kis képek is, csiponyák-fényképezésben egész nagy gyakorlatom van már.

Tegnap éjfélkor lépte át a lelkiismeret-furdalásom a lélektani küszöböt, és lementem futni. Megint egybevettem az egész edzést, 15 percet is tudok folyamatosan futni. Iszonyatosan jó volt, és utána 136-os pulzust sikerült produkálnom. Állítólag 120-tól használ.