A mai nap legfontosabb kísérleti eredménye: Morwen hibái közé a frusztrálóan aggályos pontosság nem tartozik bele.

Esik. Semmi bajom az esővel, ha nem kell kidugni az orromat otthon, pláne, ha nem vagyok lusta forralt bort gyártani. De amikor cikáznom kell az egyetem többi épülete között, az egyszerűen elviselhetetlen, kibírhatatlan és egyébként is. Az eső tönkreteszi a frizurámat.

Édesanyám múlt heti húslevesének emlékétől még most se tudok szabadulni. Remélem, főz majd még ilyet, mielőtt lepattan Amerikába, mert szeretném alaposan átgondolni ezt a kérdést, mielőtt én is belekezdek valami hasonlóba. Az én húsleveseimet nem jellemzi ez a fajta gondosan kimunkált harmónia, a hangsúly a gondosan kimunkált káoszon és spontaneitáson van.

Erről jut eszembe: a héten már muszáj lesz kenyeret sütnöm, mert különben megdöglik a külön az erre a célra vásárolt élesztő. Van haláltuti receptem, Cal-féle kiegészítésekkel.

Újabb asszociációs bakugrás: a Kölök annak idején mániákusan kutatta fel a különböző diétás cuccokat, hol a nem létező fölös kilói, hol egyéb nyavalyái, pl. a pattanásai ellen. Az utóbbi közé egy élesztős májkrém tartozott, amit valamelyik osztálytársától kapott – szokásos túláradó lelkesedésében csinált is vagy hat kilót. A nagyját a legyek ették meg.