Valami kis jelentéktelen szubnormális egyest mert adni az ÉN fotómra. A Yakuza-nindzsák már úton vannak.

Na, ha már reagáltak is rá (ráadásul pont Hermione), akkor nem visszamenőleg helyesbítek: reggeli után két órával jött rám a rosszullét. Akkor meg mégsem fekhetek le aludni…

Nalyonak igazán köszönöm, hogy átköltözött ide hozzám bloggolni. Mondjuk ez tényleg egy otthonosabb blog, szép kék színekkel, sok jó fej felhasználóval; úgyhogy messzemenően támogatom, hogy a legviccesebb sztorijaitokat ide tegyétek fel. Ezért nalyo felhasználónak 1 kredit jutalmat javaslok. Ja, nem, az egy másik hely.

Kezdem elveszíteni a hitem az egészséges, kiegyensúlyozott életmódban. Mostanában minden nap hétkor kelek – ez általában semmiféle gondot nem okoz, még akkor se, ha fél háromkor a GIMP mellől állok fel. Tegnap gondoltam, rágyúrok a bioritmusomra, lefeküdtem háromnegyed tizenegykor(!). Erre ma háromnegyed nyolckor alig tudtam kimászni az ágyból.

Tegnap édesanyámnál összefutottam a Kölökkel, aki saját bevallása szerint tréfarépát ebédelt, és eléggé be volt sózva. Folyton röhögtetett, majdnem félrenyeltem a rakott krumplit. Sajna én egy kicsit kusza lelkiállapotban voltam, hét cikket írtam meg a Bitnek, majdnem mindet lapzárta után fejeztem be.