„A munka jól halad, de nagyon úgy néz ki, hogy itt a világ vége.”

Sherwood Rowland

Amint láthatjátok, beszereztem egy új idézetes könyvet.

Azt már most frankón látom, hogy nagyon be fog válni a kísérletem a blogom bővített verziójával. Legalábbis ha a bloggertársak lelkesedése fennmarad, illetve azok is írnak, akiket még csak meghívtam. Meg azokat is meghívom, akiken még dilemmázom.

Vacskmatihoz hasonlóan azóta én is utánaolvastam Fazekas Róbert doppingügyének. Így már tényleg sokkal furcsább, mint ahogy előzőleg kinézett, de a konkrét véleménnyilvánítástól továbbra is tartózkodnék. De hogy zűrös ügy, az biztos.

Ma nagyon jó napom van: ma eddig három téves hívásom volt. Szeretek ilyenkor túlzott udvariasságommal hülyéskedni egy kicsit azokkal a szerencsétlenekkel, akiknek volt olyan pechük, hogy pont engem fogjanak ki alkalmi beszélgetőpartnernek. Bár, amikor valaki az ideggondozót kereste, majdnem rávágtam reflexből, hogy igen, ez az.

Annak idején a Kölökkel telefonbetyárkodtunk rendszeresen: aztán egyszer sikerült kifognunk egy öreg bácsit, aki mesélgetett nekünk mindenfélét, és kiderült, hogy még banánfája is van odahaza. Jól elszórakoztunk, szerencsére elég hihető mesét találtunk ki, hogy miért hívjuk így vadidgenül.

A telefon-témáról még az is eszembe jut, hogy mostanában tévedésből küldtem pár SMS-t algi vezetékes telefonjára (automatikusan az „algi” nevű bejegyzést választottam ki, az „algi/m” helyett. Állítólag remekül szórakozott.

Tegnap lecsúszott egyik kedvenc új készítésű sci-fi filmem, a 22 évente sötétség folytatása, a Riddick’s Chronicles. Nekem nagyon tetszett, sci-fi-akció kategóriában szerintem egy nagyon nagy dobás, eredeti, általam mindig is nagyon izgalmasnak tartott központi figurával, ízlésesen elkevert misztikus motívumokkal, klasszul kitalált jelenetekkel és nagyon ütős zenével.